Terrorcselekmény és más bűncselekmény Röszkén

Tárgyalás időpontja: 
2017. június 15. csütörtök, 12:00
Összegzés: 

Az I. fokon kimondott ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Szegedi Törvényszéket új eljárás lebonyolításra kötelezte a Szegedi Ítélőtábla abban az ügyben, amelyben az I. fokú bíróság határzár tiltott átlépése és terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek Ahmed H. Cipruson élő szír állampolgárt, és ezért őt – halmazati büntetésül – 10 év fegyházra és Magyarország területéről végleges hatállyal történő kiutasításra ítélte.

Az ítélőtábla elrendelte azt is, hogy az új eljárás során az ügyet a Szegedi Törvényszék egy másik tanácsa tárgyalja.

 

A végzés indoklásában elhangzott: a hatályon kívül helyezésre azért kerül sor, mert az I. fokú bíróság az indoklási kötelezettségének nem tett teljes mértékben eleget. Így például nem indokolta meg, hogy az ügy minősítését lényeges befolyásoló egyes tanúvallomásokat miért fogadott el, másokat pedig miért vetett el a tényállás megállapítása során. Ezen indoklási kötelezettség elmulasztása miatt az I. fokú ítélet érdemi felülvizsgálatra II. fokon alkalmatlan, az ügy minden összefüggésének feltárása csak egy új eljárás lefolytatása során lehetséges.

Az ítélőtábla a vádlott előzetes letartóztatását – tekintettel a szökés, illetve elrejtőzés veszélyére – fenntartotta. Mivel e döntés ellen egyik fél sem fellebbezett, így a teljes végzés jogerős lett, ellene fellebbezésnek nincs helye.

 

A cselekményről

 

Az I. fokú ítélet szerint a Cipruson élő vádlott 2015 nyarának végén az eddig Szíriában lakó szüleinek és családtagjainak akart segíteni az ország elhagyásában azért, hogy Németországba jussanak, mint menekültek. Ennek során – részben a vádlott finanszírozásával –, többek között embercsempészek segítségével, a vádlott és hozzátartozói Törökországon keresztül Görögországba mentek, majd onnan Macedónián és Szerbián át, az úgynevezett „balkáni útvonalon” 2015. szeptember 16-án a déli órákban a röszkei határátkelőnél értek a magyar-szerb határhoz.

Ekkor már Csongrád és Bács-Kiskun megye területeit érintve Magyarország és Szerbia határán kiépült az ideiglenes határzár, amely kerítésből és gyorstelepítésű drótakadályból állt. Emellett kialakították a Röszke I. számú autópálya határátkelőnél az úgynevezett tranzitzónát, amely a zöldhatáron történő illegális bejutás helyett a jogszerű keretek közötti Magyarország területére történő belépést és tartózkodást hivatott biztosítani. Ezeken túl Magyarország kormánya a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet rendelt el Bács-Kiskun és Csongrád megye területére 2015. szeptember 15-e 12 órai hatállyal, valamint az addig az illegális határátlépés jellemző útvonalának számító röszkei vasútvonalat is lezárták a vasúti közlekedés felfüggesztése mellett. Így szeptember 15-e estéjére az ideiglenes határzár kiépítése befejeződött.

A fenti intézkedéseket követően a Magyarország területére bejutni szándékozó migránsok a Röszke II. közúti határátkelőnél gyülekeztek, amely addigra, mint határátkelőhely bezárt, és csak másnap reggel nyitott volna ki. Erre azonban már nem került sor, mivel szeptember 16-án reggel a Szerbia területén feltorlódott tömeget látva a határ magyar oldalán az odavezényelt rendőri erők parancsnoka biztonsági okokból a határátkelő zárva tartása mellett döntött, figyelemmel arra is, hogy a határátlépés ellenőrzésének feltételei nem voltak biztosítottak. Ezzel egy időben a határkerítést is megerősítették, majd rendőri erőket vezényeltek a határátkelő védelmére.

Ahmed H. vádlott, miután a családjával szeptember 16-án a magyar határhoz érkezett, lepihent, majd 13:43 óra körüli időben az akkor már lezárt Röszke II. határátkelőhöz ment azért, hogy az átjutás feltételeiről érdeklődjön. Ettől az időponttól a vádlott folyamatosan, közvetlenül a kerítésnél tartózkodott az ott akkorra már több száz fős tömeg tagjaként. Mivel a határátkelő nem nyílt meg, a határ szerb oldalán lévő migránsok magatartásának addigi békés jellege megváltozott, folyamatosan angol és arab nyelven követelték a határátkelő megnyitását és a Magyarországra történő bejutásuk engedélyezését, valamint folyamatossá vált a kerítés rángatása is.

14:30 óra körüli időponttól kezdődően már különböző tárgyakat, így flakonokat, üvegeket, köveket is folyamatosan dobáltak a rendőrök felé. A helyzetre reagálva a határátkelőt védő rendőrök szükség szerint könnygázt alkalmaztak, majd 14:47 perc körül vízágyú is érkezett erősítésként. Egy úgynevezett felszólító autót is idevezényeltek a magyar hatóságok, amelyből folyamatosan angol és arab nyelven tolmács segítségével közölték a határ túloldalán tartózkodókkal, így Ahmed H. vádlottal is azt, hogy tevékenységükkel, rendbontó garázda magatartásukkal jogsértést követnek el, azzal hagyjanak fel, oszoljanak szét, a területet hagyják el. A felszólítás kitért arra is, hogy a rendőrség a rend helyreállítása érdekében a magyar jogszabályoknak megfelelő intézkedéseket, kényszerítő eszközöket fog alkalmazni. Ezt a felszólítást többször is megismételték az egyre agresszívabbá váló és a határ szerb oldalán összegyűlt, több száz fős tömeg tagjai, így a vádlott felé is. A felszólításban szó volt arról is, hogy a határátkelőhelytől nem messze kialakított tranzitpontra kell menniük a migránsoknak, és ott tudnak jogszerűen Magyarország területére bejutni a regisztrálásukat követően.

A vádlott 15:17 órakor kezdett el egy kihangosítóba beszélni, egyrészt a magyar rendőrök irányába, másrészt a határ szerb oldalán felgyűlt tömeg felé. Ennek során a vádlott közölte angol nyelven a rendőrökkel, hogy 2 óra és mindenképp átjönnek magyar területre, valamint a kihangosítóba azt skandálta, hogy „Open the door!”, illetve „We want go!”, azaz nyissák meg a kaput, valamint ők menni akarnak.

Eközben a vádlott körül mindenki két ujját mutogatta a rendőrök felé, majd 15:20 óra körül a vádlott azt a kérést intézte a rendőrökhöz, hogy egy angol nyelven tudó rendőri parancsnokkal szeretne beszélni. Ezt követően a migráns tömeg részéről a több alkalommal elhangzott felszólítások ellenére folyamatossá és általánossá vált az a követelés, hogy 2 órát adnak a rendőrüknek a kapu kinyitására, ezt követően át fognak jönni.

A vádlott kérésének megfelelően két rendőrtiszt egy tolmáccsal együtt a kerítés közelébe ment, hogy beszéljen a vádlottal, azonban ő továbbra sem volt hajlandó a tolmáccsal kommunikálni, ezért a szolgálati helyükre visszamentek.

Ezután a vádlott a kihangosítón keresztül továbbra is angol nyelvű tolmácsot követelt, és ezt a követelését a rendőrök felé többször megismételte. Azt is közölte a rendőrökkel, hogy ha 10 percen belül nem érkezik meg az angol tolmács, akkor bedöntik a kordont, és megtámadják a rendőröket. Rövid idő elteltével a vádlott környezetéből megismétlődött ez a követelés, azonban ekkor már csak 5 percet, később már csak 2 percet biztosítottak a követelés teljesítésére. Ezen személyek azonban ismeretlenül maradtak. Az idő alatt, amikor a vádlott a követelését a rendőrökkel közölte, a környezetében állók kezében kések, botok, sátorvasak és kövek voltak.

A fenti követelések elhangzását követően a vádlott ujjal mutogatására 15:33 óra körül a rendőr alezredes és az angolul jól beszélő rendőr őrnagy visszament a kerítéshez. A vádlott közölte velük, hogy ők csak át szeretnének menni a határon, engedjék át őket. Válaszul az őrnagy azt mondta, hogy a határ le van zárva, és menjenek a tranzitzónához. Ezután a vádlott kihangosítóba kiabálva közölte a rendőrökkel, hogy a határ megnyitására öt percet ad.

Ez követően tolmács közreműködésével a felszólító autón keresztül a rendőrség megismételte a korábban már elmondott felszólításokat a migránsoknak. Azonban a tömeg egyre agresszívabbá vált a követeléseik eredménytelensége miatt. Így – többek között – a vádlott is a kordont kezdte el rázni, majd miután a határt továbbra sem nyitották meg, 15:50 óra körül intenzív kődobálás kezdett a migráns tömeg a rendőrök irányába. Erre válaszul a rendőrség könnygázt használt és vízágyút is bevetett. Ekkor a migránsok ismeretlen módon kétszer is kinyitották a határátkelő kapuját, azt azonban a rendőrségnek sikerült visszazárnia. Ezt követően a migráns tömeg tagjai köveket, fém és műanyag flakonokat, fatuskókat és egyéb tárgyakat dobáltak a magyar oldalon lévő rendőrökre, akik közül többen ennek következtében 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek.

A zavargás során a kerítés rázásán, annak kétszeri megnyitásán, a rendőrsorfal dobálásán túl a határátkelőhely szerbiai oldalán tartózkodók tüzet gyújtottak. A vádlott ekkor a kerítéstől egy rövid időre eltávolodott, a tömeg háta mögé ment, majd visszatért a kerítéshez, és 16:49 órakor 3 alkalommal, jobb kézzel, a kezében lévő szilárd tárggyal az előtte közvetlen közelben álló rendőrsorfal felé dobott, amire válaszul a rendőrség vízágyút alkalmazott, így Ahmed H. a kerítéstől rövid időre megint eltávolodott.

A vádlott 17:10 óra körüli időben ismét visszament a kerítéshez, illetve a Röszke II. közúti átkelőhely kapujához, és a bezárt kapun lévő láncot fogdosta, majd 17:18 óra körül a kapu oldalán lévő kerítést a határ szerb oldalán tartózkodók benyomták, és azon keresztül a vádlottal együtt Magyarország területére jöttek. Miután a vádlott szinte elsőként lépett jogellenesen magyar területre, a láncot is leverték a kapuról, azt kinyitották, melyen keresztül további migráns személyek léptek be Magyarországra, mivel addigra a rendőrsorfalat a kerítéstől és a közvetlen mögötte lévő kordontól a kialakult zavargás és erőszakos cselekmények intenzitására tekintettel hátrább vonták, valamint a migránsok a kordont is megbontották. A vádlott Magyarországon tartózkodása alatt két kiskorú gyermeket is a rendőrsorfal elé helyezett le.

17:31 perckor tömegoszlatás kezdődött, melynek során a magyar területre illegálisan belépő személyeket kiemelték, másrészt Szerbia területére visszaszorították a vádlottal együtt. 17:34 perckor a rendőrség a határátkelőhely kapuját visszazárta és a kerítést megerősítette. Ezután a zavargás a szerb oldalon egyre enyhülő intenzitással folytatódott, majd abbamaradt. Mindezekkel összefüggésben 2015. szeptember 17-től a Röszke-Horgos határátkelőhelyen a közbiztonság védelme érdekében 30 napra részleges határzárat rendeltek el – áll az I. fokú ítéletben.

Eljáró bíróság: