Ráth György bírósági történelem és hagyományápolás pályázat - Újabb kötettel egészül ki a Szegedi Királyi Ítélőtábla története

Sikeresen pályázott a Szegedi Ítélőtábla az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által meghirdetett Ráth György bírósági történelem és hagyományápolás pályázaton. Ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy az OBH pénzügyi támogatásával megjelenhessen a Szegedi Királyi ítélőtábla történetét feldolgozó könyvsorozat 4. kötete. 

A Szegedi Királyi Ítélőtábla 1890-es felállításával Szeged az ország egyik kiemelt ítélkezési központjává vált. Hatalmas ünnepséget rendezett akkor a nagy árvíz pusztításából újjáéledő város, és az ezt követő években is nagy tisztelet övezte a táblabíróság munkáját egészen 1950-ig, amikor a szovjet mintára átszervezett igazságszolgáltatásból törölték az ítélőtáblákat, amelyek csak 2003-ban alakulhattak újjá. 
– Ennek a sok évtizedes ítélkezési munkának állít szép és hiteles emléket az a könyvsorozat, amelynek első kötete a bíróságtörténeti kutatásokra nagy hangsúlyt fektető Országos Bírósági Hivatal támogatásával 2014-ben került ki a nyomdából. Ez a Szegedi Királyi Ítélőtábla történetét 1890-től 1914-ig dolgozta fel. A második, 2015-ben megjelent kötet az 1914 és 1921 közötti munkát mutatta be, míg a 2017-ben kiadott harmadik kötet a táblabíróság 1921 és 1938 közötti tevékenységének legfontosabb állomásait foglalta össze – beszélt a készülő kötet előzményeiről dr. Hámori Attila, a Szegedi Ítélőtábla tanácselnöke, aki mind a négy kötet szerkesztői munkáját magára vállalta.  
Az eddig megjelent könyvek szerzője dr. Antal Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának docense, jogtörténész volt, mint ahogy a sorozat befejező részét is ő állítja össze eredeti dokumentumok, könyvtári, levéltári kutatások alapján. Ebben a negyedik kötetben arra ad választ a szerző, hogyan tudta végezni munkáját a Szegedi Királyi Ítélőtábla 1938 és 1950 között – vagyis egy olyan tragikus időszakban, amikor sok tízmillió ember életét követő világháború tombolt, többször is átszabták országunk határait, és a német megszállást nyilas vérengzés, majd kommunista diktatúrát hozó orosz megszállás követte. 
– A Szegedi Királyi Ítélőtábla ebben az időszakban rendkívül nehéz, embert próbáló körülmények között dolgozott, de igyekezett minden helyzetben a jogállamiság elvei alapján működni. Bíráinak döntő többsége példaként szolgálhat az igazságszolgáltatásban ma dolgozók számára is. Ezért is tartja kötelességének a Szegedi Ítélőtábla, hogy méltó módon emlékezzen meg elődeiről, és olyan könyv kerüljön a nagyközönség elé, amely – amellett, hogy bíróságtörténeti munka – az egész Dél-Alföld, benne különösen Szeged XX. századi történetének egy fontos kor-dokumentuma lesz. A kötet várhatóan idén őszre készül el. Terveink szerint még az idén egy konferencia keretében mutatjuk be, összekötve e jeles eseményt a bírói jogállásról szóló törvény megalkotásának 140. évfordulójáról való megemlékezéssel – mondta el dr. Hámori Attila.  

A negyedik kötet borítójának tervezetét dr. Hámori Attila készítette.