Közveszéllyel fenyegetés vétsége Kecskeméten

Tárgyalás időpontja: 
2013. november 19. kedd, 09:00
Összegzés: 

Közveszéllyel fenyegetés vétsége miatt megrovásban részesítette a Szegedi Városi Bíróság 2011. szeptember 19-én T. János (1929 - kecskeméti lakos) vádlottat.

A Kecskeméti Városi Bíróságon a vádlottat érintő polgári peres eljárás volt folyamatban, amely a vádlottra nézve kedvezőtlen döntéssel ért véget. Az ebből eredő felindultságában a vádlott 2010. november 26-án délelőtt otthoni vezetékes telefonjáról felhívta a bíróságot, és a bíróság elnökét kérte. A hívást az elnöki iroda vezetője fogadta, akivel a vádlott fennhangon közölte, hogy a bíróságra Molotov-koktélt fog dobni, továbbá "valakinek vére fog folyni". Majd kilátásba helyezte, hogy egy bírónővel, valamint a bíróság korábbi elnökével szemben is "el fog követni valamit".

Ezt követően a vádlott még ezen a napon délután ugyancsak saját telefonjáról ismét telefonált a Kecskeméti Városi Bíróságra. Ekkor a bíróság elnökével beszélt, akinek azt mondta: fel fogja robbantani a bíróságot, tovább több bírót is megfenyegetett.

Fellebbezés után került az ügy a Szegedi Törvényszékre, amely a vádlottat 2013. április 2-án a vád alól felmentette. Indoklásában kifejtette: "Köznyugalom megzavarása akkor állapítható meg, ha a fenyegetés olyan komolyságú, hogy mozgásba hozza a közbiztonság érdekében eljáró személyeket, illetve a bejelentéssel érintett személyek, szervek a veszély elhárítása érdekében intézkedést tesznek. Következetes bírói gyakorlat e tekintetben, hogy nem valósul meg bűncselekmény, ha a vélt sérelmén felbőszült, indulatos kifakadás során tett - felrobbantásra utaló - kijelentés eleve komolytalannak, megvalósíthatatlannak minősül. A vádlott a saját vonalas telefonjáról hívta a bíróságot, mindkét alkalommal bemutatkozott, ott őt ismerték. Fenyegetése az őt ismerő bírósági dolgozók számára a vádlott kora és egészségi állapota miatt veszélyt nyilvánvalóan nem jelentett, mert semmilyen intézkedést nem tettek. Így alappal megállapítható, hogy már a körülményekből adódóan komolytalannak tekinthető vádlotti kijelentések nem alapozzák meg a bűncselekmény megállapíthatóságát."

Mivel a bűnösség tekintetében két, egymásnak ellentmondó ítélet született, megnyílt a lehetőség a III. fokú eljárásra. A II. fokú ítélet ellen az ügyész, a vádlott bűnösségének megállapítása érdekében fellebbezett, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

A Szegedi Ítélőtábla megváltoztatta a II. fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletét, a vádlottat bűnösnek mondta ki a közveszéllyel fenyegetés vétségében, és vele szemben megrovást alkalmazott. Az ítélet kihirdetésekor ezt a megrovást foganatosították, dr. Harangozó Attila tanácselnök bíró elmondta: a bíróság rosszallását fejezi ki a vádlott cselekménye miatt, egyben felhívta a vádlott figyelmét arra, hogy a jövőben tartózkodjon ilyen magatartás tanúsításától. A vádlottnak 41.245 forint bűnügyi költséget is ki kell fizetnie.

Az indoklás során elhangzott: a fenyegetést a bíróság komolyan vette, amit az is bizonyít, hogy a fenyegetést követően azonnal hivatalos feljegyzés készült az ügyről. A vádlott fenyegetése igenis alkalmas volt a köznyugalom megzavarására, mivel fenyegetőzése során konkrét személyeket és konkrét helyszínt is megjelölt. Ebből a szempontból teljesen érdektelen, hogy a vádlottat a megfenyegetett bíróság dolgozói ismerték, és az is, hogy a vádlott a fenyegető telefonhíváskor bemutatkozott.

Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

Egyéb információ: 

Dr. Bátyi Zoltán sajtótitkár

Mobil: 30/337-3653

Telefon: 62/568-592

E-mail: batyiz@szegeditb.birosag.hu

Eljáró bíróság: