Kiskorú veszélyeztetése Szegeden

Tárgyalás időpontja: 
2014. június 12. csütörtök, 14:15
Összegzés: 

Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla Gyurisné dr. Komlóssy Éva vezette büntető tanácsa a kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt R. Piroska ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék, mint II. fokú bíróság ítéletét. Az ítélőtábla - egyezően az I. fokon eljáró Szegedi Járásbírósággal - kiskorú veszélyeztetésének bűntettében találta bűnösnek a vádlottat, és ezért őt 2 év börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítélet indoklásakor elhangzott: a gyermekvédelmi törvény is tiltja a gyermek bármilyen bántalmazását. A II. fokú bíróság téves jogi következtetést vont le, ellenben az I. fokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a sértett két éven át tartó bántalmazása súlyos kötelességszegésnek minősül, és súlyosan veszélyeztette a kislány erkölcsi fejlődését. Az 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény miatt szabadságvesztés büntetés kiszabása indokolt, mert a vádlott a cselekményt felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el, így a végrehajtás felfüggesztése is kizárt.

Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

 

A bűncselekményről

 

A vádlott és S. József házasságát megelőző együttélésből 1997-ben született a kiskorú S. T. A vádlott és férje házasságát 2007-ben felbontották, és a bíróság a kislányt az édesanyjánál helyezte el. Ettől kezdve a vádlott akkori élettársával, V. Jenővel együtt nevelte a sértettet szegedi lakásukban.

A vádlott a sértettet és másik két, korábbi kapcsolatából született  gyermekeit, addig az időpontig, amíg vele együtt laktak, az átlagosnál szigorúbban nevelte, gyermekeivel szemben magas elvárásokat támasztott, melyek nem teljesítése esetén különböző hátrányokat, büntetéseket alkalmazott.

A vádlott és a sértett kapcsolata 2009-től romlott meg, amikor a vádlott nagyobb gyermeke, a sértett féltestvére közös otthonukból elköltözött. Ettől kezdődően a vádlott és a sértett között rendszeresek voltak a viták, veszekedések. Hetente többször előfordult, hogy a viták során a vádlott  megpofozta a sértettet, illetve havi rendszerességgel fordult elő komolyabb bántalmazás, pofon ütés, a sértett hajának meghúzása, esetleg a hajánál fogva történő földre rántása, majd ezt követően az ütlegelése. Ritkábban előfordult az is, hogy a vádlott a sértett fejét az ajtóba vagy a falba verte.

Ezeket megelégelve a sértett 2011. március 10-én az esti órákban kialakult vitában történt bántalmazás után másnap reggel saját akaratából az apjához költözött. Ekkor a vádlott haragját az váltotta ki, hogy a sértett nem ette meg a szendvicsét, és emiatt a vádlott megpofozta, a fenekére ütött és a haját húzta.

 

A korábbi ítéletekről

 

Kiskorú veszélyeztetésének bűntettében találta bűnösnek a Szegedi Járásbíróság 2013. április 23-án R. Piroska (1961 - szegedi lakos) vádlottat, és ezért őt 2 év börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott viselkedésével súlyosan veszélyeztette a sértett pszichés, szellemi és érzelmi fejlődését, fizikai fájdalmat okozott számára, így kijelenthető, hogy a gyermek pszichés traumán esett át, ezáltal súlyosan veszélyeztetve volt - indokolta döntését az I. fokon eljáró bíróság.

Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentést kérve jelentett be fellebbezést.

Ezt követően a Szegedi Törvényszék megváltoztatta a Szegedi Járásbíróság ítéletét, és a vádlottat a kiskorú veszélyeztetésének bűntette vádja alól felmentette. Döntését - többek között - azzal indokolta, hogy az eseti bántalmazás, illetőleg fenyítés, amely testi sérülést nem okoz - még akkor is, ha a gondozásra köteles személy a nevelése alatt álló kiskorút néhány esetben túlzott mértékben fenyíti meg - önmagában a nevelési kötelezettség súlyos megszegéseként nem értékelhető. Az eljárás során nem volt bizonyítható, hogy a vádlott magatartása elérte a büntethetőség fokát, valamint az sem, hogy a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének konkrét közvetlen veszélyeztetettsége alakult ki.

Mivel a II. fokú eljárás során a bűnösség tekintetében az I. fokú ítélettel ellentétes döntés született, megnyílt a III. fokú eljárás lehetősége, amivel az ügyész élt is, és fellebbezett a vádlott terhére, a büntetőjog szabályainak megsértése, a II. fokú bíróság ítéletének megalapozatlansága miatt a II. fokú ítélet megváltoztatása, a vádlott bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. Így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

Eljáró bíróság: