Emberölés Bács-Kiskun megyében

Tárgyalás időpontja: 
2015. január 22. csütörtök, 10:00
Összegzés: 

Több ponton megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla dr. Mezőlaki Erik büntető tanácsa az emberölés és más bűncselekmények miatt P. Attila és társai ellen indított büntetőügyben az I. fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék 2013. október 4-én meghozott ítéletét. Nem változott a vádlottak bűnösségére és büntetésük mértékére vonatkozó I. fokú ítélet. Így P. Attila I. rendű vádlottat társtettesként, előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettéért és más bűncselekmények miatt jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bíróság, kimondva: a büntetéséből feltételes szabadságra nem bocsátható. (TÉSZ)

Az ügy II. rendű vádlottja, S. Zoltán halmazati büntetésül 17 fegyház és 10 év közügyektől eltiltás, a III. rendű vádlott Sz. Zoltán György 12 év fegyház és 8 év közügyektől eltiltás, a IV. rendű vádlott, T. Norbert 15 év fegyház és 10 év közügyektől eltiltás büntetés kapott.

Az ítélet indoklásában elhangzott, az I. rendű vádlott többszörösen minősülő ölési cselekményeket követett el, ezeket elfogása után sem bánta meg, így a bíróság esetében a jelenleg kiszabható legsúlyosabb büntetést tartja indokoltnak a társadalom védelme érdekében.

A II.-III.-IV. rendű vádlottak esetében az I. fokon kiszabott büntetés kicsit eltúlzott, mondta a bírói  tanács elnöke, de a büntető eljárási törvény csak a büntetés jelentősebb mértékű súlyosítását vagy enyhítését teszi lehetővé. Ezért az ítélőtábla úgy döntött, hogy az I. fokú ítélet büntetési tételekre vonatkozó részét ezen vádlottak esetében sem változtatja meg, mivel a lényegesen súlyosabb büntetés kiszabása nem indokolt, a lényeges enyhítésre pedig nem lát lehetőséget. A II.-III.-IV. rendű vádlottak legkorábban a büntetésük 2/3-ának letöltése után kerülhetnek feltételesen szabadlábra.

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

 

A tárgyalás előzményeiről

 

A Szegedi Ítélőtábla dr. Mezőlaki Erik vezette büntető tanácsa 2014 áprilisában a P. Attila és társai ellen emberölés és más bűncselekmények indított büntetőügyben végzésével az eljárást felfüggesztette, és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte.

Indoka:

P. Attila I. r. vádlott vezető védője indítványozta az eljárás felfüggesztését, mert álláspontja szerint az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 47/A. § (1) bekezdés 2. fordulata, illetve a 2012. évi C. törvény 42. § 2. fordulata nemzetközi szerződésbe (az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. Cikke) ütközik.

Az ítélőtábla az I. rendű vádlott védőjének indítványára a 2014. április 9-én megtartott nyilvános ülésen meghozott végzésével felfüggesztette az eljárást és az Alkotmánybírósághoz fordult állásfoglalást kérve.

A Szegedi Ítélőtábla 2014. szeptember 3-án az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a sorol kívüli eljárás elrendelését. Az Alkotmánybírság 2014. október 5-én arról tájékoztatta az ítélőtáblát, hogy az ügy előkészítése folyamatban van és a a határozattervezet még 2014-ben a testület elé kerülhet. Ezt követően a Szegedi Ítélőtábla 2014. október 8-án meghozott végzésével az eljárás folytatását rendelte el, és az ügy tárgyalását 2015. január 22-23-ára tűzte ki.

Az Alkotmánybíróság 2015. január 20-án meghozott végzésében kimondta: a Szegedi Ítélőtábla indítványának benyújtását követően az Országgyűlés 2014 novemberében több ponton módosította a 2013-ban elfogadott büntetés-végrehajtási törvényt, így a Szegedi Ítélőtábla indítványa okafogyottá vált, ezért az Alkotmánybíróság az eljárását megszüntette.

(Emlékeztetőül: a változtatások egyikeként a törvényhozó bevezetett egy kötelezően lefolytatandó kegyelmi eljárást a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében. Az új kegyelmi eljárást – a büntetett hozzájárulása esetén – hivatalból kell megindítani, alapvető feltétele pedig, hogy az elítélt legalább negyven évet már letöltött tényleges életfogytig tartó büntetéséből.). 

 

A bűncselekményről

 

Az I. fokú ítélet szerint:

1./ A skizoaffektív zavar mániás típusában szenvedő M. Judit Katalin sértett Baján ismerkedett meg az I. rendű vádlottal. A sértettet betegségéből eredő pszichés állapota hátrányosan befolyásolta abban, hogy a mindennapi élethelyzeteket reálisan lássa, értelmezze.

A sértett betegsége miatt csaknem négy hónapig, egészen 2007. január 19-ig a Bajai Városi Kórház pszichiátriai osztályán állt kezelés alatt. Ekkor az I. rendű vádlottal rendszeresen tartotta a kapcsolatot. Amikor az idegen nyelveket jól beszélő sértett a kórházból kikerült, az I. rendű vádlott tartós fordítói foglakoztatással kecsegtette, illetve segítséget ígért a sértettnek lakása felújításában. 2007. február 21-én a betegsége miatt befolyásolható sértett az I. rendű vádlottnak eladta bajai társasházi lakását úgy, hogy az ingatlan 4 millió forintos vételárába beszámításra került 1 millió forint értékben a Magyar Állam tulajdonjogában álló, Hercegszántó külterületén lévő földterület bérleti joga.

Az adásvételi szerződést a sértett - az apja közreműködésével - a Bajai Városi Bíróságon megtámadta, a sértett a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte, mások mellett arra hivatkozva, hogy a 3 millió forintot nem kapta meg az I. rendű vádlottól. Később a sértett - az I. rendű vádlott ráhatásának köszönhetően - a pertől elállt, megszüntette.

A sértett számára szülei Pécsen vásároltak egy ingatlant. Az I. rendű vádlott 2008 elején rávette a sértettet arra, hogy ezt az ingatlant szintén értékesítse. Mivel az ingatlan a sértett és édesapja, dr. M. László András közös tulajdonában volt, a sértett meggyőzte édesapját, hogy tulajdonrészét számára adja el. Ezt követően a sértett 2008. március 27-én a pécsi ingatlant M. J. részére 6,5 millió forint vételáron eladta, a sértett a pénzt megkapta. Az adásvétel létrejöttében aktív szerepet játszott a vádlott, vevőt szerzett az ingatlanra, leutaztatta a sértettet és élettársát, K. Zoltán sértettet Pécsre, és közreműködött a vevő és a sértett közötti megállapodásban is.

A vételár átvételét követően az I. rendű vádlott a pénzt valamilyen indokkal magához vette a sértettől, de azt ígérte, rövid időn belül visszaadja. A pénz visszaadásának ürügyén vendégségbe hívta a sértetteket Bátmonostorra, azonban ekkor már eldöntötte, hogy a pénz megtartása érdekében megöli őket, majd azt a látszatot kelti, hogy hosszabb időre elutaztak.

Tervének végrehajtása érdekében felkérte az akkor még fiatalkorú II. rendű, valamint a III. és a IV. rendű vádlottakat arra, hogy közreműködjenek a sértettek megölésében. Az I. rendű vádlott részletes tervet készített, a szükséges körülményekről gondoskodva lőfegyvert szerzett, a bűncselekmény helyszínének és a holttestek elrejtésének helyszínét gondosan kiválasztotta, majd vádlott-társai tudomásra hozta, kinek milyen szerepet szán az elkövetés során.

2008. március 28-án Bátmonostor mellett, egy fenyveserdőben a négy vádlott egy 2 méter mély gödröt is ásott. Majd március 29-én vagy 30-án (pontosan nem megállapítható időpontban) Bajára utaztak, ahol felvették a sértetteket. Az esti órákban érkeztek Bátmonostorra, ahol az I. rendű vádlott családjának tulajdonában lévő, akkor használaton kívül álló házhoz mentek. A házban közösen megvacsoráztak, eközben az I. rendű vádlott a birtokában lévő pisztolyt átadta a II. rendű vádlottnak, hogy azzal ölje meg K. Sándor sértettet. A II. és a IV. rendű vádlott K. Sándor sértettet a vacsora után cigarettázni hívták az udvarra, majd ott a II. rendű vádlott  a IV. rendű vádlottal szemben álló sértett mögé lépett, és fejbe lőtte a férfit, aki azonnal meghalt.

Ezt követően - az előzetes tervek szerint - a IV. rendű vádlott a bejárati ajtó mellé készített, egy méter hosszú fémcsövet magához vette és a szobába belépve M. Judit sértett fejére sújtott, aki összeesett. Az I. rendű vádlott a pisztollyal rálőtt a a földön fekvő sértettre, de a fegyver nem sült el. Ezért az I. rendű vádlott is egy fémcsövet vett magához, és a II. rendű vádlottal együtt folytatták a sértett bántalmazását. A II. rendű vádlott a földről felállni próbáló sértett hátára egy öntöttvas székkel is lesújtott. Majd az I. rendű vádlott műanyag gyorskötöző szalaggal megfojtotta az asszonyt.

Ezt követően a vádlottak a holttesteket szőnyegbe csavarták, minden használati tárgyukat, igazolványukat elvették, a testeket a kiásott gödörhöz vitték és elhantolták. A holttestek elrejtését követően a vádlottak cselekményük nyomait eltüntetve kitakarítottak a házban. Másnap a vádlottak sértettek lakásába mentek, az I. és a II. rendű vádlott a sértettek ruhaneműit összepakolta, azt a látszatot keltve, hogy a sértettek hosszabb időre elutaztak. Eközben a III. és a IV. rendű vádlott a panelház két oldalán figyelt. Később, március 31-én Kecskeméten az I. rendű vádlott a M. Judit sértettől elvett mobiltelefonról szöveges üzenetet küldött a sértett apjának, amelyben a két sértett távozását, illetve elköltözését erősítette meg.

A sértettek holttestét a rendőrség 2010. július 19-én találta meg és hantolta ki.

2./ A külföldről hazatelepült és vállalkozói tevékenységbe kezdő Gy. János sértett házasságot kötött U. Katalinnal, akivel jó anyagi körülmények között éltek, házasságukból három gyerek született. A házasság idővel megromlott, a bíróság azt felbontotta, a házastársi közös vagyon megosztásáról külön per indult. A volt házastársak között a viszony anyagi okok és a gyermekekkel való kapcsolattartás problémái miatt elmérgesedett.

U. Katalin és az I. rendű vádlott között 2008 végén érzelmi kapcsolat alakult ki. A sértett és volt felesége közötti problémák miatt az I. rendű vádlottban felmerült a sértett megölése, ezt a szándékát többször hangoztatta is, sőt a II. rendű vádlottat felkérte a sértett megölésére.

2009 tavaszán az I. rendű vádlott felvette a kapcsolatot a sértettel. Azzal az indokkal, hogy pénzért a vagyonmegosztási perben felhasználható információkat szolgáltat ki U. Katalinról, a sértettet találkozóra hívta Bátmonostorra, abba a házba, ahol korábban már két embert megöltek. A találkozó előtt az I. rendű vádlott átadott egy lőfegyvert a II. rendű vádlottnak, akit felkért arra, hogy a találkozó ideje alatt a ház konyhájában rejtőzzön el, majd az általa adott jelre lépjen elő és lője le a sértettet.

A sértett a megbeszélésre el is utazott, és a ház nappalijában beszélgetni kezdett az I. rendű vádlottal. Amikor az I. rendű vádlott a jelet megadta, a II. rendű vádlott - mivel az emberölés végrehajtása nem állt szándékába - előugrott, a sértett irányába, annak életét, illetve testi épségét közvetlenül veszélyeztetve - a falba lőtt, majd a helyszínről elszaladt. A sértett ekkor a birtokában lévő fegyvert az I. rendű vádlottra emelte, számon kérve a történteket, majd engedve az I. rendű vádlott könyörgésének, felhagyott a fenyegetéssel, és ő is elhagyta a helyszínt.

2009. július 18-án az éjszakai órákban Baján, a Petőfi szigeten a sértett az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóján vett részt, majd hazahajtott autóján. Az I. rendű vádlott, mivel a sértett megölésének szándékával nem hagyott fel - a sértett után osont a nyitva hagyott garázsajtón keresztül. A garázsban az I. rendű vádlott egy ismeretlen típusú lőfegyverrel két lövést adott le a kocsiban ülő sértett fejére, aki ennek következtében meghalt. Ezt követően az I. rendű vádlott a bűncselekmény végrehajtásáról előre nem tudó III. rendű vádlott lakására ment, és arra kérte, hogy segítsen a holttest elrejtésében. Ez meg is történt, a holttestet Bátmonostor külterületén egy akácerdőben eltemették.

 

Az I. fokú ítéletről

 

Társtettesként, előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettében, 2 rendbeli lőfegyverrel visszaélés bűntettében, 2 rendbeli közokirat hamisítás és kifosztás bűntettében találta bűnösnek a Kecskeméti Törvényszék 2013. október 4-én P. Attila (1983 - bátmonostori lakos) I. rendű vádlottat. Ezért őt a bíróság - halmazati büntetésül - életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság kimondta: az I. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. (Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés!).

Az ügy II. rendű vádlottja, S. Zoltán (1990 - szeremlei lakos) társtettesként elkövetett emberölés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és 2 rendbeli lőfegyverrel visszaélés bűntettéért - halmazati büntetésül 17 fegyház és 10 év közügyektől eltiltás büntetést kapott.

A III. rendű vádlott Sz. Zoltán György (1982 - bátmonostori lakos) -, akit bűnsegédként elkövetett emberölés és bűnpártolás bűntettért ítélt el a törvényszék - halmazati büntetése 12 év fegyház és 8 év közügyektől eltiltás lett.

Az ügy IV. rendű vádlottját, T. Norbertet (1989 - szeremlei lakos) társtettesként elkövetett emberölés bűntettéért 15 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte a törvényszék.

Az ítélet ellen az ügyész a II.-III.-IV. rendű vádlottak terhére a büntetés súlyosítását indítványozva nyújtott be fellebbezést, míg a vádlottak és védőik a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek úgy, hogy az I. rendű vádlott ügyvédje elsődlegesen védence felmentését kérte. Így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

Eljáró bíróság: