Adócsalás Csongrád megyében

Tárgyalás időpontja: 
2015. szeptember 23. szerda, 10:00
Összegzés: 

Néhány ponton megváltoztatta, de a bűnösség és a kiszabott büntetés tekintetében lényegében helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla Gyurisné dr. Komlóssy Éva vezette büntetőtanácsa az adócsalás és más bűncselekmények miatt R. László József és társa ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék I. fokon kimondott ítéletét.

Így a vádlottak jogerős büntetése az I. rendű vádlott esetében 5 év 6 hónap börtön, 5 év közügyektől eltiltás és – pénzmellékbüntetés helyett - 9 millió forint pénzbüntetés, a II. rendű vádlott esetében 4 év börtön és 4 év közügyektől eltiltás lett.

Az ítélet indoklásában elhangzott: A vádlottak olyan cselekményeket követtek el, amelyekért – halmazati büntetésül - 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztés büntetés szabható ki. Az I. fokon eljáró bíróság az ügy összes körülményeit figyelembe véve – tekintettel a nagy kárértékre, ugyanakkor arra is, hogy az elkövetés óta jelentős idő telt el - arányos büntetést szabott ki, annak sem lényeges súlyosítása, sem lényeges enyhítése nem indokolt. Vagyonelkobzást – az ügyészi indítvány ellenére - azért nem ítélt meg a táblabíróság, mert vagyonelkobzás büntetést csak arra az összegre lehet kiszabni, amellyel a vádlottak ténylegesen gazdagodtak. Mivel ebben az ügyben az adóhatóság korábban a gazdagodás teljes összegének megfizetésére kötelezte a vádlottakat, gazdagodás nem követezett be.

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

 

A bűncselekményről

 

2006 elején az I. és a II. rendű vádlottak abban állapodtak meg, hogy az I. rendű vádlott anyagi eszközeinek felhasználásával külföldi állampolgárok nevében olyan gazdasági társaságokat alapíttatnak velük, melyekkel ők fognak valós gazdasági tevékenységet folytatni. Ezzel összefüggésben nem kívántak bizonylatokat könyvelni, beszámolót készíteni, illetve a valós gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan valótlan adatokat tartalmazó adóbevallások benyújtásában állapodtak meg.

Ennek alapján szándékegységben rábírtak két szerb állampolgárt, hogy 2 kft. alapítsanak Magyarországon az I. rendű vádlott anyagi eszközeinek felhasználásával. A szerb férfiaknak nem állt szándékukban a céggel gazdasági tevékenységet folytatni, az ehhez szükséges anyagi eszközökkel nem is rendelkeztek. A cégalapítást anyagi ellenszolgáltatás fejében, cégenként 200-200 euróért vállalták el.

Az egyik így létrejött cég, a Csoka Trade Kft. (amely fő tevékenysége az alapító okirat szerint híradástechnikai berendezések és alkatrészek forgalmazása volt) tényleges gazdasági kapcsolatban volt az I. rendű vádlott irányítása alatt álló szlovák honosságú Sotax Szlovákia nevű vállalkozással, amelynek során a Csoka Trade Kft. 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben vásárolt árút a szlovákiai honosságú gazdasági társaságtól Magyarországon, amelyről nettó értékű, ÁFÁ-t nem tartalmazó számlákat állított ki.

A cég a beszerzett termékeket Magyarországon egy kft. részére értékesítette, melyekről ÁFÁ-val növelt számlákat állított ki. Így a vádlottak a valótlan tartalmú ÁFA bevallásai benyújtása során az adóhatóságot az adófizetési kötelezettség vonatkozásában lényeges tényekkel összefüggésben megtévesztették, és a magyar állam költségvetésének 2007-ben 672 millió, 2008 I.-II.-III. negyedévében 455,8 millió, összességében 1.127.936.000 forint adóhiányt okoztak ÁFA adónemben.

A másik cég, az I. és a II. rendű vádlottak tényleges irányítása alatt álló BOG 2006. Kft. is (amely tevékenysége szintén híradástechnikai berendezések és alkatrészek forgalmazása volt) tényleges gazdasági kapcsolatban állt a szlovákiai honosságú Sotax Szlovákia S.r.o.-val és ennek során a BOG 2006 Kft. 2007-ben és 2008-ban vásárolt árút a szlovákiai társaságtól. Az így beszerzett árukat Magyarországon értékesítette tovább úgy, hogy azok a számlák már az ÁFÁ-t is tartalmazták. A vádlottak ez esetben is az áfatartalmat jogosulatlanul levonásba helyezték, azaz az általuk meg nem fizetett ÁFÁ-t levonható adóként tüntették fel adóbevallásaikban.

Így az I. és a II. rendű vádlottak a valótlan tartalmú ÁFA-bevallásai benyújtása során az adóhatóságot az adófizetési kötelezettség vonatkozásában lényeges tényekkel összefüggésben megtévesztették, és a magyar állam költségvetésének 2007-ben 679,4 millió, 2008-ban 288,4 millió, mindösszesen 968,1 millió forint adóhiányt okoztak ÁFA adónemben.

A vádlottak a két cég bevonásával így összességében több mint 2 milliárd forint ÁFA be nem fizetésével károsították meg a költségvetést.

A vádlottak által ténylegesen irányított két kft. működése során a gazdasági tevékenység közben keletkezett bizonylatait nem könyvelte le és nem készített beszámolót, ezért mind a két kft. vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetének áttekintése meghiúsult.

 

Az I. fokú ítéletről

 

Két rendbeli folytatólagosan, társtettességben elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás, két rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében két rendbeli folytatólagosan, társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében egyezően találta bűnösnek a Szegedi Törvényszék 2014. november 21-én R. László József (1960 – kanadai lakos, tartózkodási helye: Érd) I. rendű és L. Péter Tamás (1974 – szegedi lakos) II. rendű vádlottakat. Ezért a bíróság – halmazati büntetésül – az I. rendű vádlottat 5 év 6 hónap börtönre, 5 év közügyektől eltiltásra és 8 millió forint pénzmellékbüntetésre, a II. rendű vádlottat 4 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ügyész az I. és a II. rendű vádlott terhére mindkét vádlott esetében a számvitel rendjének megsértése bűntettének megállapítása és lényegesen hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, valamint vagyonelkobzás alkalmazását kérve nyújtott be fellebbezést, míg az I. rendű vádlott és védője felmentés, míg a II. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan az I. fokú ítélet hatályon kívül helyezése, harmadlagosan a kiszabott büntetés lényeges enyhítése érdekében fellebbezett – így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

Eljáró bíróság: