Emberölés Jánoshalmán

Tárgyalás időpontja: 
2016. március 31. csütörtök, 09:15
Összegzés: 

Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla dr. Mezőlaki Erik vezette büntetőtanácsa az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt N. Tamás és társa ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék I. fokon meghozott ítéletének N. Tamásra vonatkozó részét.

Így a vádlott jogerős büntetése 16 év fegyház és 10 év közügyektől eltiltás lett.

Az ítélet indoklásában elhangzott: az I. fokon eljáró törvényszék az elkövetett cselekmény súlyához és a vádlott társadalomra veszélyességéhez mérten arányos büntetést szabott ki, így annak sem lényeges enyhítése, sem lényeges súlyosítása nem volt indokolt.

A jogerős döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. 

 

 

A bűncselekményről

 

B. András magyar anyanyelvű román állampolgár sértett évek óta Magyarországon élt, alkalmi munkákból tartotta fenn magát, Jánoshalmán lakott bérlőként. Ismeretségben állt egy jánoshalmi vállalkozóval, aki fakitermeléssel foglalkozott, és 2014 nyarától a sértettet is alkalmazta. Ez a vállalkozó foglalkoztatta a II. rendű, majd az I. rendű vádlottat is, így ekkortól négyen jártak a vállalkozó kocsijával dolgozni.

Az I. fokú ítélet szerint sértett és a vádlottak között jó munkakapcsolat alakult ki, a napi munka végeztével időnként egy közeli csárdában italoztak, közöttük vita, veszekedés soha nem volt.

2014 októberében az I. rendű vádlott észrevette, hogy a gépkocsijában tárolt pénztárcájából eltűnt 5 ezer forint készpénze, és arra gyanakodott, hogy a sértett vitte el. Felelősségre azonban nem vonta, mert konkrét bizonyítéka nem volt.

2014. november 10-én a reggeli óráktól a sértett és a két vádlott Jánoshalma külterületén az I. rendű vádlott tanyáján lévő disznóól tetejét javították. Már napközben is italoztak, majd ezt munka után a tanya szobájában is folytatták, és ittas állapotba kerültek. Este 10 óra körül az I. rendű vádlott észrevette, hogy a sértett az asztalnál ülve elszunnyadt.

Hirtelen az az ötlete támadt, hogy a sértettet megpróbálja lopáson tetten érni. Ehhez a pénzéből kirakott a közöttük lévő asztalra 1 darab ötezrest, 3 darab ezrest és 2 darab kétezer forintos címletű bankjegyet, majd úgy tett, mintha elaludt volna. Ekkor már a II. rendű vádlott is elbóbiskolt az italtól. Az asztal túloldalán lévő széken ülő sértett rövidesen a kitett bankjegyek közül az 5 ezer forintost elvette, azt zsebre rakta, majd alvást színlelt.

Azt látva az I. rendű vádlott felugrott az ágyról, és hangosan kiabálva kérte vissza a sértettől a pénzét, miközben ököllel nagy erővel arcon ütötte a férfit, aki ettől fel is borult a székkel. Az I. rendű vádlott a földön fekvő férfitól tovább követelte a pénzét, dühében ököllel többször megütötte a sértett arcát, aki kérlelte az I. rendű vádlottat, hogy ne bántsa.

A verés zajára felébredt II. rendű vádlott, és megpróbálta az I. rendű vádlottat lefogva visszatartani a további bántalmazástól. Eközben a sértett felállt a földről és az udvar fel igyekezett. Az I. rendű vádlott azonban kirántotta magát a II. rendű vádlott szorításából és a sértett után indult, akire az ajtónál ismét rátámadt, ütne, verni kezdte, majd kihúzta a teraszra, ahol a sértett a földre esett. Az I. rendű vádlott ekkor kihúzta a sértett zsebéből az ötezrest, de még ököllel többször megütötte a férfit, majd visszament a szobába.

Nem sokkal később újra kiment a teraszra, és az akkor már vérző fejű sértettet lehúzta a füves udvarra, majd visszament a házba. Közben a sértett lopásán elgondolkodva újra nagyon feldühödött az I. rendű vádlott, újra kiment az udvarra - bár a II. rendű vádlott megpróbálta visszatartani -, és perceken át nagy erővel ütötte és bakancsos lábával rugdosta az ennek során eszméletét vesztett férfi fejét és felsőtestét.

A bántalmazás befejeztével visszament a szobába, és azt mondta, hogy a sértettet a tanyából el kellene vinni. A II. rendű vádlott ebbe belenyugodott, nem nyújtott a láthatóan életveszélyes állapotban lévő sértettnek segítséget, hanem az I. rendű vádlottnak segédkezett a sértett elszállításában. Az összevert férfi ekkor már olyan állapotban volt, hogy életét szakszerű orvosi beavatkozás sem tudta volna megmenteni.

A haldokló sértettet, annak kerékpárjával együtt autóval egy út menti bozótoshoz vitték, ott kitették, a kerékpárját a közelében hagyták, majd hazamentek.

Másnap reggel az I. rendű vádlott visszament a tanyájára, ott feltakarította a vérnyomokat, kitisztította a kocsijának csomagtartóját, ruházatát, az autóba a sértett elszállítása előtt fektetett fóliát és a sértett összetört mobiltelefonjával együtt elégette.

Délután a II. rendű vádlott felhívta telefonon az I. rendű vádlottat, hogy nézzék meg, mi lett a sértettel. A két vádlott gyalogosan el is indult arra a területre, ahol a sértettet hagyták. Az I. rendű vádlott magával vitt egy un. gyalogsági ásót, mert az volt a szándéka, hogy a sértettet elássák. Útközben azonban egy elhagyott hodálynál egy használaton kívüli fedett kutat fedeztek fel, ezért az I. rendű vádlott úgy döntött, hogy inkább abba rejtsék el a holttestet. A holttestet a két vádlott közösen a kútba dobta, majd a kutat lefedték. Később elrejtették a sértett kerékpárját is, és megegyeztek abban, ha valaki keresné a sértettet, azt fogják mondani, hogy este a tanyáról elment, és azóta nem látták.

A sértettet ismerősei rövidesen keresni kezdték, és november 22-én a holttestet meg is találták a kútban. 

2./ 2013 nyarán az I. rendű vádlott a mórahalmi vásárban ismeretlen személytől megvásárolt egy házilag visszaélesített kispuskát, egy másik alakalommal egy egylövetű pisztolyt, majd Ausztriában több alkalommal és több helyen összesen 1661 töltényt is vett, amiket jánoshalmi tanyájában elrejtve tartott. Az emberölés után az I. rendű vádlott attól tartva, hogy házkutatás során nála ezeket a fegyvereket és lőszereket megtalálhatják, november 12-én kivitte azokat egy erdőbe, ahol a II. rendű vádlott segítségével a fenti tárgyakat jól becsomagolva elásta. November 23-án a rendőrség az I. rendű vádlott segítségével a fegyvereket és a lőszert megtalálta és azokat lefoglalta.

 

Az I. fokú ítéletről

 

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében találta bűnösnek a Kecskeméti Törvényszék 2015. november 12-én N. Tamás I. rendű vádlottat, és ezért őt a bíróság – halmazati büntetésül – 16 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ügy II. rendű vádlottja, F. K. T. bűnpártolás bűntettéért, bűnpártolás vétségéért és segítségnyújtás elmulasztásának vétségéért – halmazati büntetésül - 3 év 6 hónap börtön és 3 év közügyektől eltiltás büntetést kapott.

A II. rendű vádlott esetében az I. fokú ítélet jogerőre emelkedett, míg az I. rendű vádlott ügyében az ügyész a büntetés súlyosítása, a vádlott és védője pedig enyhítés érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

Eljáró bíróság: