Életveszélyt okozó testi sértés bűntette Tiszaföldváron

Tárgyalás időpontja: 
2016. november 16. szerda, 09:45
Összegzés: 

Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla Gyurisné dr. Komlóssy Éva vezette büntetőtanácsa az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt P. A. ellen indított büntetőügyben az I. fokon eljáró Szolnoki Törvényszék ítéletét.

A vádlottat az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének vádja alól – bizonyítékok hiányában – felmentette, míg a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzte.

Az ítélet indoklásakor elhangzott:  a vád a vádlott első kihallgatása során tett beismerő vallomásán alapult. Azonban ezt a vallomást ki kellett rekeszteni a bizonyítékok közül, mivel a vallomást a nyomozó hatóság törvénysértő módon úgy szerezte be, hogy a kihallgatáson védő nem vett részt,.

E beismerő vallomás kirekesztésével nem áll rendelkezésre egyetlen olyan bizonyíték sem, amelyre tekintettel aggálymentesen meg lehetne állapítani azt, hogy a sértettet kizárólag a vádlott bántalmazhatta. Olyan tárgyi bizonyítékot sem tudott a vád felmutatni, ami a vádlott bűnösségét minden kétséget kizáróan igazolta volna.

A fentiekből következik, hogy a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó rendelkezést is mellőzte a Szegedi Ítélőtábla.

Mivel a bűnösség tekintetében az I. és a II. fokú bíróság eltérő álláspontra jutott, megnyílt a III. fokú eljárás lehetősége. Ezzel az ügyész élt is, és a vádlott bűnösségének megállapítása, valamint büntetés kiszabása érdekében fellebbezést nyújtott be. A vádlott és védője elfogadta a felmentő ítéletet.

Az ítélet így nem jogerős, az ügy a Kúria előtt folytatódik.

 

Az I. fokú ítéletről

Életveszélyt okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek a Szolnoki Törvényszék 2016. január 21-én P. A. (1981) vádlottat, és ezért őt a bíróság 4 év börtönre és 5 év közügyektől letiltásra ítélte. Egyben a vádlott szülői felügyeleti jogát Sz. J. (2001), P. A. (2005) és L. A. (2012) gyermekei vonatkozásában a bíróság megszüntette.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

xxx

Az I. fokú ítélet szerint

 a vádlott két leánygyermekével 2013. december 26-tól bérlőként lakott egy Tiszaföldvári lakóházban. 2014 januárjától rendszeresen a vádlottnál tartózkodott M. D., aki azonban a vádlottal élettársi kapcsolatot nem létesített.

2014. február 22. napjára virradóra a vádlotton kívül a házban tartózkodott a gyermekkorú sértett, L. A., valamint M. D., míg a kiskorú P. A. az éjszakát a vádlott édesanyjánál töltötte. Reggel 7 óra körül a vádlott kávét indult főzni a konyhába, ahova a sértett kislány sírva követte. Az asszony a tűzhely előtt állva veszekedni kezdett a 2. életévét még be sem töltött kislányával, sérelmezve, hogy tőle semmit nem lehet csinálni. Ezt követően a vádlott a kisgyereket arcon ütötte, amitől a kislány a mosogatószekrénynek esett, beütötte a fejét, majd még jobban sírva a szobába indult.

A vádlott – kávéval a kezében – követte a gyereket, majd a szobaajtó előtt lábával a vele szemben álló sértettet megtaszította, aki ettől hanyatt, a két helyiséget elválasztó betonlépcsőre esett.

A kisgyerek dél körüli időben rosszul lett, fulladozni kezdett. Ezért az anya barátja – mivel a vádlott nem volt otthon - a szomszédoktól kért segítséget., akik ki is hívták a mentőket. Eközben a sértett légzése leállt, ezért a mentőszolgálat diszpécserének utasítása alapján az egyik szomszéd megkezdte a gyermek lélegeztetését. Ezt a helyszínre érkező mentősök tovább folytatták, majd a gyermeket a szolnoki kórházba szállították, ahol a közvetlen életveszélyes állapotban lévő kislányt megműtötték. A homlokcsont törést és egyéb sérüléseket szenvedett kisgyerek tényleges gyógyulása 4-5 hónapot vett igénybe.

A gyámhivatal a vádlott gyermekeinek nevelésbe vételét rendelte el, megállapítva, hogy a gyerekek halmozottan hátrányos helyzetűek.

Eljáró bíróság: