A „Hagyó-ügy” I. fokú ítéletéről, a vádmódosításról és a szeptemberben kezdődő II. fokú tárgyalásáról

Tárgyalás időpontja: 
2017. szeptember 7. csütörtök, 09:00
Összegzés: 

Szeptember 7-én, csütörtökön reggel 9 órakor a fszt. 11-es tárgyalóban kezdődik másodfokon a Budapest volt főpolgármester-helyettesét, H. Miklóst és társait érintő büntető ügy tárgyalása a Szegedi Ítélőtáblán. A táblabíróság még szeptember 14-én és 21-én tart nyilvános ülést, így – várhatóan – ez utóbbi napon ítéletet hirdethet a bíróság.

 

Tekintettel a nagy sajtóérdeklődésre a tárgyaláson csak azon médiumok munkatársai vehetnek részt, akik előzetesen válaszlevélben szeptember 4-e délig regisztráltatják magukat. Ebben kérjük feltüntetni, mely szerkesztőség hány munkatárssal és mennyi kamerával kíván megjelenni a tárgyaláson. A regisztráció mind a három tárgyalási napra érvényes. Egyben kérjük, hogy a biztonsági átvizsgálás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében fél órával a tárgyalás megkezdése előtt érkezzenek meg a stábok a z ítélőtáblára.

 

Az I. fokú ítéletről

 

Első fokon a Kecskeméti Törvényszék 2016. január 26-án hivatali visszaélés bűntette, valamint hűtlen kezelés bűntette miatt mint felbujtót két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte H. Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét, akit a hivatali vesztegetés vádja alól felmentett a bíróság.

M. Ernő másodrendű vádlottat (egykori főpolgármesteri politikai főtanácsadót) felmentette az ellene emelt vád alól. Az indoklás szerint esetében mindössze egy eredménytelen befolyásolási cselekmény volt
megállapítható.

A. Attila harmadrendű vádlottat, (a BKV Zrt. egykori vezérigazgatóját) folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt másfél év börtönre ítélte a törvényszék, a büntetés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette.

B. Zsolt negyedrendű vádlottat, (a BKV Zrt. A. Attilát követő vezérigazgatóját) hűtlen kezelés bűntette, valamint magánokirat felhasználásának vétsége miatt egy év két hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélték.

L. Ottó ötödrendű vádlott (a főpolgármester-helyettesi kabinet egykori kommunikációs tanácsadója) folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt egy év két hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

M. Éva hatodrendű vádlottat (a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metró volt sajtóreferensét, majd később, azzal párhuzamosan H. Miklós mellett megbízással dolgozó kommunikációs tanácsadót) a bíróság felmentette. A vád szerint a vádlott két helyről vette fel indokolatlanul a fizetését, a bíróság azonban kimondta: nem volt megállapítható, hogy a foglalkoztatása fiktív lett volna ezután a BKV-nál.

H. Iván hetedrendű vádlott (H. Miklós jogi tanácsadója) hűtlen kezelés miatt mint felbujtót egy év, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

R. Miklós nyolcadrendű vádlottat, (a BKV Zrt. kommunikációs igazgatóját) folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt egy év tíz hónap börtönre ítélték, három év próbaidőre felfüggesztve.

Z. Tibor (a BKV volt osztályvezetője) folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 500 ezer forint pénzbüntetést kapott, ebből a vádlott előzetes letartóztatásban eltöltött ideje miatt 51 ezer forintot kifizetettnek tekintett. Egy vádlottat 150 ezer, egy másikat 350 ezer forint pénzbüntetésre ítéltek.

Minden vád alól felmentették Sz.-né Sz. Eleonórát, a BKV volt humánpolitikai igazgatóját, valamint három másik vádlottat.

A bíróság H. Miklós I. rendű és B. Zsolt IV. rendű vádlottat kötelezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után harminc napon belül, kártérítésként egyetemlegesen fizessen meg a BKV-nak 39,6 millió forintot. A. Attilát, L. Ottót és R. Miklóst szintén kártérítés megfizetésére kötelezték: egyetemlegesen mintegy tízmillió forintot kell fizetniük. A kétszer 15 millió forint átadásának vádja alól bizonyítottság hiányában mentette fel H. Miklóst a bíróság.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosabb büntetés kiszabása érdekében, míg az elmarasztalt vádlottak felmentést kérve nyújtottak be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

 

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség vádmódosítása

 

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a BKV Zrt. két korábbi vezérigazgatója, valamint más korábbi felső vezetők terhére a bűnösség szélesebb körben történő megállapítása és a kiszabott fő- és mellékbüntetés súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a főváros volt főpolgármester-helyettese valamint a Főpolgármesteri Iroda Kormányzati Koordinációs Központjának volt vezetője, a BKV Zrt. volt sajtóreferense és három társukkal szemben a tényállás megalapozatlansága miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül
helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Az ügyben bejelentett védelmi fellebbezéseket a fellebbviteli
főügyészség egyetlen terhelt esetében sem ítéli alaposnak.

Eljáró bíróság: