Érdemét tekintve – a vádlottal szemben kiszabott büntetések vonatkozásában - helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt B. S. ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék elsőfokú ítéletét. Annak megváltoztatását csupán az eljárás során a vádlottól lefoglalt egyik bűnjelet érintő rendelkezés indokolta. A büntetlen előéletű vádlott jogerős büntetése – az ügyészi fellebbezés hiányában beállt súlyosítási tilalomra is figyelemmel – a törvényszék által elsőfokon kiszabott 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és 5 év közügyektől eltiltás lett.

Az ítélet indokolásában elhangzott: az elsőfokú bíróság az elkövetett cselekményekhez mérten, a vádlott elmeállapotának elkövetéskori közepes fokú korlátozottságára is tekintettel arányos, a törvényi minimumnak megfelelő halmazati büntetést szabott ki a vádlottal szemben. A súlyosítási tilalom miatt hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabására a másodfokú bíróságnak nem volt törvényes lehetősége. A vádlotti és védői indítvány szerinti felmentésre, illetve a büntetés lényeges enyhítésére sem látott indokot az ítélőtábla.

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Előzmény:

Emberölés bűntettének kísérletében és zaklatás vétségében mondta ki bűnösnek a Szegedi Törvényszék 2019. november 26-án B. S. magyar-román kettős állampolgárságú vádlottat és ezért őt - halmazati büntetésül - 5 év börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A döntést az ügyészség tudomásul vette. A vádlott és védője elsődlegesen bűncselekmény hiánya okából-, másodlagosan bizonyítottság hiánya miatt történő felmentésért, harmadlagosan eltérő minősítés megállapítása mellett, a büntetés enyhítése érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

***

A bíróság által megállapított tényállás lényege:

A vádlott 2017. március 29-én ült be az egyik nagyéri presszóba, ahol italozni kezdett. Beszélgetésbe elegyedett a sértettel, akit meg is hívott néhány italra. A legalább közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában levő vádlott este 10 órakor kiment a presszó elé dohányozni, ahová magával vitt egy talpas üvegpoharat is.

Nemsokkal ezután kilépett a sértett is, amikor a vádlott minden előzmény és ok nélkül a falhoz lépett a kezében levő pohárral és azt összetörte. A pohár több darabra tört, azonban a vádlott kezében maradt az üvegpohár törött talpa, az abból kiálló csonkkal. A vádlott ezt követően egy hirtelen, irányított, fentről lefele irányuló mozdulattal, közepes erővel a sértett nyaka felé tett egy vágó mozdulatot. A gyors mozdulattól védekezni sem tudó sértett bal állkapcsától indulóan a nyakán mintegy 15 cm hosszú, erősen vérző sérülés keletkezett. A sértett és a körülötte állók ráfogtak a vádlott kezére, megpróbálták földre nyomni, azonban a dulakodás során a vádlott több alkalommal a törött pohártalppal megpróbálta a sértettet hason szúrni. A vádlott kezéből a jelen levők csak nehezen tudták kicsavarni a pohárcsonkot.

A vádlott által, a sértett nyakán okozott sérülés 8 napon túl gyógyuló sérülés, annak tényleges gyógytartama 2 hét volt. A szakértői vélemény szerint azonban az elkövetéshez használt éllel-heggyel bíró törött pohárcsonk – már kis erőbehatás mellett is – alkalmas volt arra, hogy a ténylegesen bekövetkezettnél súlyosabb sérülést okozzon, ami a támadott testtájékra, a vágás erejére és irányára is figyelemmel életveszélyes, akár halálos eredménnyel is járhatott volna. Ennek elmaradása nem a vádlotton múlt.

A fentieken túl a vádlott a sértett hozzátartozóját személy elleni erőszakos cselekmény elkövetésével fenyegette meg, amikor az a vádlottat a cselekménye miatt kérdőre vonta.

A szakértői vizsgálat megállapította, hogy az amúgy büntetlen előéletű vádlott elmeállapota - az önhibájából eredő ittasság hatására is - a cselekmény elkövetése során közepes fokban korlátozta abban, hogy cselekményének következményeit felismerje, illetve ezen felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson. Ezen körülmény a vádlott büntetésének korlátlan enyhítésének lehetőségét eredményezte.

Tekintettel arra, hogy az ügyben az ügyészség a vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést – a súlyosítási tilalom miatt – a másodfokon eljáró ítélőtábla a törvényszék által elsőfokon kiszabott büntetésen nem súlyosíthat.