Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla a halált okozó testi sértés bűntette miatt a büntetlen előéletű K. R. Á. vádlott ellen indított büntetőügyben a Gyulai Törvényszék elsőfokú ítéletét. Az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 5 évről 4 évre enyhítette, míg a vádlottal szemben kiszabott közügyektől eltiltás tartamát nem módosította az ítélőtábla, az maradt 5 év.
A bíróság által megállapított tényállás alapján a büntetlen előéletű vádlott és a sértett baráti viszonyban voltak, italozó életmódjuk miatt napi szinten találkoztak egymás lakhelyén, ahol közösen fogyasztottak alkoholt.
A már ittas állapotban lévő sértett 2018. július 16. napján az esti órákban megjelent a vádlott házánál, ahol közösen nagy mennyiségű pálinkát és sört fogyasztottak. Közöttük – a sértett további alkohol igénye miatt – szóváltás alakult ki, mely során a szintén ittas vádlott elküldte a sértettet. A sértett kis idő elteltével távozott a vádlott házából, ám súlyos fokú ittassága miatt, a háztól kb. 30 méterre az úttesten elesett, felkelni nem tudott.
A földön, magatehetetlenül fekvő sértettet, néhány arra járó tanú észlelte, akik levitték az úttestről és az út melletti füves területre fektették a kommunikációra is képtelen férfit. Az egyik tanú felismerte – és mivel tudta, hogy a vádlottal baráti viszonyban van – elment a vádlott házához és szólt neki, hogy barátja kint fekszik az úton. A vádlott ekkor közölte a tanúval, hogy rögtön kimegy hozzá és megnézi. Amiatt mert a korábban általa már hazaküldött sértett miatt felébresztették az ittas vádlottat, erős indulati állapotba került.
A tanúk helyszínről történő távozása után a vádlott miután kiment a továbbra is a fűben fekvő sértetthez és – mérgében, amiért éjszaka ki kellett jönnie miatta a házból – acélbetétes munkavédelmi bakancsával legalább 3 alkalommal megrúgta a sértettet majd közölte vele, hogy keljen fel és menjen haza.
A sértett mivel önállóan képtelen volt felállni – ami miatt még agresszívebb és indulatosabb lett a vádlott – a vádlott segített neki lábra állni, majd a dühbe gurult terhelt súlyosan és hosszasan bántalmazni kezdte. Jobb- és bal öklével többször fejen és testszerte megütötte őt, ezt követően közepes és nagy erővel meg is rúgta, majd az ittassága és a bántalmazás hatására kábult sértettet hanyatt lökte, mely miatt kitámasztás és tompítás nélkül hanyatt esett és fejének hátsó részét a töredezett aszfaltburkolat valamely kiálló részéhez ütötte. Az esést követően a vádlott az eszméletlenül fekvő sértettbe még többször, ismételten belerúgott.
A vádlott látva a sértett állapotát, hogy nem mozdul megijedt és megpróbálta őt szakszerűtlenül újraéleszteni, mellyel a sértettnek - a bántalmazása során elszenvedett sérüléseken felül – kétoldali sorozatbordatörést is okozott. A vádlott ekkor elhatározta, hogy a házából hoz vizet és a bántalmazás nyomait igyekszik eltávolítani. A vádlott a házban bakancsát papucsra cserélte és vizes palackokkal visszament a továbbra is eszméletlenül fekvő sértetthez, akinek fejét és nyakát lemosta. Ekkor a közeli ingatlanból egy tanú a 112 segélyhívón mentőt hívott, akik az ekkor még lélegző, de eszméletlen sértettet súlyos, életveszélyes sérülésekkel kórházba szállították, ahol azonban néhány óra múlva a sértett a bántalmazás során elszenvedett sérülések – koponyaűri és agysérülés, bordatörések, tüdőbeli zsírembolizáció – hatására életét vesztette.
Halált okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek a Gyulai Törvényszék 2020. szeptember 23-án K. R. Á. vádlottat, ezért őt 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ügyészség az elsőfokú ítélet büntetésekre vonatkozó részének helyben hagyására tett indítványt. A vádlott „a per újra tárgyalását indítványozta tanúkkal”, míg védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan eltérő jogi minősítés megállapítása, harmadlagosan pedig enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.
Az ítélőtábla másodfokú eljárása során meghozott ítéletének indokolásában a tanács elnöke kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által helyesen minősített bűncselekmény büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés, melynek középmértéke 5 év. Ezt kell tekinteni kiindulási alapnak a büntetéskiszabás során.
A másodfokú eljárás során az ítélőtábla bizonyos – az elsőfokú bíróság által figyelembe vett - súlyosító körülményt mellőzött, míg további enyhítő körülményeket állapított meg a vádlott vonatkozásában. Az így mérlegelendő büntetéskiszabási körülmények – az enyhítő körülmények számára, súlyára és jellegére figyelemmel – teremtettek indokot arra, hogy a büntetés kiszabása során, a törvényszék által kiszabott 5 éves középmértéktől a vádlott javára térjen el. Kiemelte továbbá, hogy a vádlott szándéka a sértett bántalmazására irányult, a halálos eredményre csupán a gondatlansága - annak is az enyhébb formája (hanyagság) – terjedt ki. A halálos eredmény bekövetkezésének fő oka, a sértett koponyasérülése, a vádlott lökése – annak hatására az ittas sértett koordinálatlan elesése - folytán keletkezett, mely lökés önmagában, általában csak gondatlan bűncselekmény megállapítását tenné lehetővé. Mivel azonban a vádlott a lökést megelőzően és azt követően is ököllel és lábbal is bántalmazta a sértettet, ezért a végzetes lökés beleilleszkedik a bántalmazási mechanizmusba, mely miatt bűnösségét halált okozó testi sértésben kellett megállapítani.
A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.