Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt F. K. I. rendű és Sz. J. II. rendű vádlottak ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Gyulai Törvényszék ítéletét. Az I. rendű vádlottal szemben elsőfokon kiszabott 7 év szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás ezzel jogerőre emelkedett, ahogy a II. rendű vádlott vonatkozásában a garázdaság vétsége miatt emelt vád alóli felmentő rendelkezés is.
A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az I. r. vádlott – aki korábban külföldön hentesként dolgozott – 2019. július 12-én este megjelent a II. r. vádlott élettársának lánya által üzemeltetett vendéglátóhelyen, ahol – mivel utolsó rendelését nem tudta kifizetni - szóváltásba keveredett II. r. vádlott élettársával, aki a sörözőben pultosként dolgozott. A szóváltást hallotta a II. r. vádlott, aki a távozó I. r. vádlottat arra intette, hogy „szerényebben viselkedjen”. Ezt az I. r. vádlott nem hagyta szó nélkül, visszafordult és azt kiabálta a II. r. vádlottnak, hogy „most már gyere, nem érdekel mennyit fogok ülni”; „kicsinállak”. Az I. r. vádlott – ahogy közelebb ért a II. r. vádlotthoz elővette az aznap is magánál tartott csontozó kését, és azzal egy alkalommal megszúrta a bal oldali bordaív alatt a II. r. vádlottat, aki a szúrás következtében közvetlen életveszélyt okozó, jelentős vérzéssel járó, gyomrot érő szúrt/metszett (hasított) sérülést szenvedett.
Ezt követően közöttük dulakodás alakult ki, mely során I. r. vádlott 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A II. r. vádlott halála, az I. r. vádlotton kívül álló ok miatt – az idejében végrehajtott és szakszerű életmentő műtétnek köszönhetően – maradt el.
Az elsőfokú bíróság döntésével szemben az ügyészség a II. r. vádlott terhére felmentése miatt, bűnösségének megállapítása és intézkedés alkalmazása végett, az I. r. vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében, míg védője elsődlegesen eltérő tényállás megállapítása és jogi minősítés miatt, másodlagosan pedig enyhítésre irányuló fellebbezést jelentett be.
Az immár jogerős döntés szóbeli indokolása során Dr. Benedek Tibor tanácselnök kiemelte, hogy a bejelentett fellebbezések alaptalanok voltak. A Szegedi Ítélőtábla eljáró tanácsa az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást – a másodfokú eljárásban tett kisebb kiegészítésekkel – megalapozottnak találta. Erre tekintettel a II. rendű vádlott büntetőjogi felelősségre vonására tett ügyészségi indítvány nem foghatott helyt. Megállapította, hogy a törvényszék többségében helyesen hívta fel és értékelte az I. rendű vádlott vonatkozásában releváns, a büntetés kiszabása szempontjából lényeges súlyosító és enyhítő körülményeket, azok csak minimális pontosításra szorultak. Ezeket figyelembe véve a Szegedi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az I. rendű vádlottal szemben elsőfokon kiszabott 7 év szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás arányos és törvényes büntetés, az ügy minden körülményét és az I. rendű vádlott pszichés állapotát is figyelembe véve minden szempontból alkalmas a büntetéssel elérni kívánt célok maradéktalan megvalósulásához.
A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.