15 év börtön a jogerős döntés – Nem enyhítette a kegyetlen gazda büntetését az ítélőtábla

Tárgyalás időpontja: 
2023. november 8. szerda, 11:00
Összegzés: 

Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt Cs. T. vádlott ellen indított büntetőügyben az elsőfokon eljárt Kecskeméti Törvényszék ítéletét. A vádlott jogerős büntetése így 15 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és 10 év közügyektől eltiltás lett. A vádlott a törvény erejénél fogva a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható.

A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott és az ügy sértettje 2010-ben ismerték meg egymást. A vádlott a sértettet előbb az általa üzemeltetett szeszfőzdében, majd 2019-től kezdve a tanyáján alkalmi munkásként foglalkoztatta és megegyezésük szerint szállást és étkezést is biztosított számára.

A sértett rendszeresen italozott, egészségi állapota fokozatosan leromlott, munkaképessége lecsökkent, azonban ennek ellenére a vádlottal barátinak nevezhető viszonyban álltak, időnként együtt is italoztak. A vádlott ittas állapotban ugyanakkor gyakran szidalmazta, időnként tettleg is bántalmazta a nála jóval gyengébb fizikumú sértettet, annak nem megfelelő munkavégzése, vagy elszámolási jellegű vitáik miatt.

A vádlott 2021. október 24-én délelőtt meglátogatta egyik ismerősét, akinél kisebb mennyiségű sört és tömény italt is fogyasztott, míg a sértett a tanyán maradt, ahol a kazán takarításával foglalkozott. Miután a vádlott is visszaérkezett a tanyára, 14 óra után a kazánházban vitatkozni kezdett a sértettel, akit azzal gyanúsított, hogy meglopta őt.

A vita hevében a vádlott a sértettet ököllel arcon ütötte, majd dulakodás alakult ki közöttük, melynek során a vádlott a sértett ruháját megragadta és mind a ketten a földre estek. A vádlott továbbra is követelte vissza a pénzét, a sértett elismerte, hogy azt a sógorához akarta vinni, hogy azon cigarettát vásároljon neki. Ezt követően mindketten felálltak a földről, majd a vádlott észrevette a sértett kezében csukott állapotban tartott bicskát, amitől indulatba jött és megütötte többször a sértettet, majd egy szerszámnyéllel ütlegelte. A sértett a földre esett, a vádlott azonban tovább folytatta a bántalmazást és számos ütést mért a sértettre, aki legalább 28 darab sérülést szenvedett el. Amikor a vádlott észlelte, hogy a sértett nem mozdul, akkor hívta a szomszédját segíteni, aki értesítette a mentőket. A sértett a helyszínen életét vesztette.

Az elsőfokú bíróság döntésével szemben a vádlott és védője egyezően enyhítés érdekében elsődlegesen eltérő jogi minősítés (halált okozó testi sértés, esetlegesen emberölés alapesete) megállapítása végett, másodlagosan pedig a törvényszék által megállapított minősítés mellett enyhítésre irányuló fellebbezést jelentett be. Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, annak helyben hagyását indítványozta.

Az immár jogerős végzés indokolása során, a Szegedi Ítélőtábla Dr. Joó Attila tanácselnök által vezetett büntető tanácsa úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, az a felülbírálat alapját képezte. Kiemelte, hogy a vádlott bűnösségének megállapítása és a cselekmény minősítése is törvényes, ezek vonatkozásában az ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi indokait mindenben osztotta. Következésképpen a minősítést támadó védelmi fellebbezések nem foghattak helyt.

A tanács elnöke az indokolás során kifejtette, hogy a sértett által elszenvedett sérülések száma, elhelyezkedése, keletkezési mechanizmusa, azok súlyossága, valamint a vádlotti cselekmény időben elhúzódó, kitartó és a szokásosnál nagyobb szenvedést okozó megvalósítása, valamint az a tény, hogy a bántalmazás puszta kézzel, eszközzel majd a sértett halálát közvetlenül okozó rúgásokkal és taposással valósult meg,  mind alátámasztja az élet elleni cselekmény különös kegyetlenséggel elkövetett voltát. A másodfokon eljáró tanács e tekintetben is osztotta az elsőfokú bíróság indokait.

 

Az ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvényszék elsőfokú ítélete törvényes és a kiszabott büntetés mértéke arányos, a kiszabott 15 év tartamú szabadságvesztés megfelelően szolgálja a generális és speciális prevenció alapját képező büntetési célokat.

A másodfokú bíróság a törvényszék által megállapított és értékelt bűnösségi körülményeket – azokat helyesbítve és kiegészítve - számba véve nem látott indokot a büntetés lényeges enyhítésére.

Mind ezekre figyelemmel az ítélőtábla végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését.

A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Eljáró bíróság: